Kakasszóra ébredtünk.

A konyhából hallatszott anyám és apám vidám beszélgetését kontrázta időnként a kis érctorkú.

Mi ágyban voltunk még. Húgommal ilyenkor átmentünk anyuék ágyába. A hatalmas dunyhák őrizték apu és anyu testének melegét és ez nagyon jó volt.

Az ágy fölötti képen a Szent család is mintha vidámabban hajolt volna a jászol fölé hiszen vasárnap volt

A kávé illata betöltötte a lakást, ideje volt hát, hogy felkeljük. Kimentünk a konyhába úgy pizsamában, mezítláb, kócosan, szemünket dörzsölve. Szüleink magukhoz öleltek minket, így lett teljes a nap.

A konyhaasztalon pöttyös bögrékben gőzölgő tejeskávé és a tányérokon a vajaskalács is a vasárnapot köszöntötte.

Az asztalhoz ültünk, jó kedvűen beszélgettünk. Csak anyám tüsténkedett, vizet forralt, kést fent és az edényeket készítette elő.

A kiskakas hangját néha megeresztve peckesen járkált a tűzhely körül – oda volt kötve a lába.

Amíg apu a szobában öltöztetett minket, anyu elvágta a kakas nyakát, vérét kifolyatva egy edénybe fogta fel – arra nem emlékszem, hogy mit csináltunk a vérrel, de valószínűleg hagymásan megsütve megették.

Mire kimentünk a kakaska élettelen teste a vájdlingban várta a forró vizet, feje mellette, lecsukott szemével mintha csak aludna.

A vájdling az udvaron volt, mert a leforrázott baromfinak emlékeim szerint rettenetes szaga volt.

Anyám hozta is már a forró vizet és rázúdította a testre.

Ekkor a kakas felpattant és elszaladt a lépcsőház irányába! A fejéből a szeme ijedten meredt, majd fájdalmasan lecsukódott.

Itt Happy Enddel befejeződhetne a történet, a kakaska haza futott a falujába és haláláig vígan búbolta a baromfiudvar tyúkjait.

Ám nem ez történt. Pár lépés után összeesett, anyám felkapta és visszatette a forróvízbe. Apám pityergő húgomat vigasztalta és cinkosan összenézett vigyorgó fiával.

Anyu, mint mindig csodás ebédet főzött. A levesből odalopta nekem a kakaska szívét – elkerülve így húgommal a veszekedést, hogy melyikünk egye ezt a páratlan szervet.

Aztán boldogan kanalaztuk a kakaspörköltöt nokedlival, tejfölös uborkasalátával. Egy pohár kadarka is került az asztalra, nekünk gyerekeknek pedig málnaszörp.

Délután pedig kimentünk az Állatkertbe, de a magyar baromfiudvart bemutató kifutókat messzire elkerültük.