Hazafelé

Ráhúzott pár órát, keresett vele egy szép kerek összeget és most ott topog a Kazinczi Dohánysarkon. Hol verje el a pénzt. A kollégák hazamentek már, így egyedül indult a Károly körút felé egyenesen a zsinagógával szemben levő borozóba.
-Unikum, sör – mondta kis remegéssel a gyomrában.
Szinte mindennapos vendég volt, de nem beszélgetett senkivel. Pedig ismerős arcok voltak, egyik másik mintha bólintana, köszönésnek is vehetné.
De nem veszi. Zsebébe nyúlva bekapcsolja a wolkment – a soros Stones lemez szólt, azokban az években szinté csak ezt a bandát hallgatta.
-Még egy unikumot kért, egyből bedöntötte, leöblítette a maradék sörrel és kilépett az utcára.
Az alkohol szétáradt a testében, az erei jó kedvel teltek piszokosul jól érezte magát.

„I can’t get no satisfaction, I can’t get no satisfaction
‘Cause I try and I try and I try and I try
I can’t get no, I can’t get no” – szólt a fejében a sztereó hang.

Valamit kellene venni – motyogta magában, magazin láza volt – de már zárva volt minden.
Ment tovább a Duna irányába.
Az Irinyi utca kedvenc kocsmájába, a Grinzingi borozóba lépve a csapos rögtön töltött, ahogy meglátta és a pultra tette a poharakat.
Némán ivott, nem kapcsolta ki a zenét. A fülhallgató látványa jelezte az pultosnak, hogy nincs beszédes kedvében. Még egy pohár unikum aztán vécé és indulás haza.

„I can’t get no, oh, no, no, no, hey, hey, hey
That’s what I say
I can’t get no satisfaction, I can’t get no girl reaction
‘Cause I try… „

A villamos felé vette az irányt. Megbotlott egy kőből készült terelő bizbaszban, majd pofára esve, röhögve ment tovább.
Pesterzsébeten abban az időben volt egy csoda hely, egy Delikátesz. Pompás kirakata vonzotta a vásárlókat, bent pedig csodás kínálat fokozta a vásárlási kedvet.
Az ajtón felirat, Hideg pezsgő pohárban is!
-Ez az én világom-mondta magában és a küszöbbe is elbotlott.
Itt váltott és egy pohár pezsgőt kért. Lassan kortyolta -milyen helyes nők vannak itt – gondolta. Nem volt kedve hazamenni.
A hölgyek barátságosan mosolyogta, szépek voltak, mint a pulton soroló sonkák, sajtok és drága italkülönlegességek.
Jól érezte magát, kért még egy pohár pezsgőt és megkérdezte, hogy elvitelre is van hűtött üveg. Természetesen, mondta a szépen telt eladó, meggyszín ajka mosolyogva kérdezte – Mit ünnepel az úr névnapot, szülinapot, vagy gyereke született?
-Nem kérem, én így megyek haza mindennap a munkából – maga is rácsodálkozott a válaszra. Kért még egy üveggel – az asszony is iszik majd – a gyereknek pedig kolát meg rágókat vett

Megindult hazafelé, felváltva hülyén vigyorogva, máskor meg szégyenkezve, hogy megkora barom is ő.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .