1956 novemberében majd 5 éves voltam, így nem sok emlékem van a történtekről, a harcokról Nem állítom, hogy semmi. Bevillannak képek élesen, majd eltűnnek.

Akkoriban a Szív utca 65-ben laktunk, házunk félúton volt a Szondi utca és a Rudas László utca között. Az utcával szemben az Élmunkás híd alagútjai ásítottak, itt sok ellenálló barikádozta el, vagy ásta be magát és meglehetősen hosszú ideig tartották magukat.

Környék lakói hősiesen kuksoltak a légópincékben, de minden ház előtt férfiakból álló, fegyvertelen önkéntesek adtak gyakorlatilag semmit nem érő őrséget.

Néhányan gyerekek ott rohangáltunk, hiába próbáltak beterelni minket a kapu alá.

Az első éles kép:

A Szondi utcából váratlanul befordult egy orosz tank. Gépfegyverrel végig lőtte az utcát. Fejvesztetten rohantunk be a házba. A zárt kapun keresztül sokáig hallottuk a fegyverropogást.

Második kép:

Egyik este az eget figyelve izzó valamiket láttam egymásután röpülni, Katyusák mondta apám. Furcsa, de mintha hangtalanul repültek volna…

Apámnak akkoriban a Tömő utcában volt a munkahelye és egy alakalommal elmentünk valamiért oda. Egyébként nem dolgoztak, talán pénzért, vagy valami juttatásért. Miért vitt magával, máig sem értem, mert még folytak a harcok, talán ránk is lőttek, de lehet, hogy ezt csak képzelem, mert erről sincs éles emlékem.

A harmadik kép, ez egy egész képsorozat.

A Kilián laktanya bejáratában egy tank állt, szerintem működőképes volt. (Mostanában jutott a tudomásomra, hogy Maléter tankja volt) Egyébként – ezért neveztem képsorozatnak a következőket – rengeteg kilőtt harckocsi és felborult, kiégett villamos volt az Üllői út és József körút kereszteződésében. A kilőtt tankokon, a hátukon puskákkal és kezükben más kézifegyverekkel gyerekek ugráltak, talán játszottak. A földön összeégett, elszenesedett testű katonák hevertek.

Érdekes a Tömő utcába érkezésről megint nincs képem.

A forradalomnak ekkora vége volt, kegyetlen polgárháború zajlott, magyar ment magyarnak, az egyik fél szovjet támogatásával.

A fegyveres harcok után minden földes, temetésre alkalmas helyen sírok domborultak. Az Élmunkás híd feljáróinak oldalában, a játszótereken, a Köröndön, a Hunyadi téren – ezeken a helyeken jártam, ezeket láttam, de így lehetett a város többi részén is.

Ezen gondolkoztam, hogy ide írjam vagy se, hogy van ennek jelentősége egyáltalán. A sírok nagy része orosz katonáké volt, a halmokra helyezett sisakok jelezték hogy ott szovjet katonák nyugodnak…